Tudjuk, mi lesz a vége, de így is visszatartjuk a levegőt

mozi film tv hírek
Cinematrix :: Az első dolog, amit észreveszünk, az az éktelen ricsaj. A második a rázkódás. A harmadik az égbolt. Neil Armstrong (Ryan Gosling) éppen egy tesztrepülőt vezet Amerika egyik sivataga felett, de belülről nézve ez olyan, mintha berakták volna egy összetákolt fémdobozba, és felültették volna abban egy maximumon pörgő Hajdu centrifuga tetejére. Armstrong átkattint kapcsolókat, figyeli a nevetségesen ósdinak ható számlálókat, az arcán pedig az összpontosítás, nyugalom, és az ismeretlentől való félelem keverékéből megy a felhők fölé. Majd onnan is tovább. Addig, hogy majdnem elhagyja a légkört is. Az X-15-ös gép pilótafülkéje pedig rázkódik, rázkódik tovább, mintha valaki darabjaira akarná tépni. De Armstrong nem rezzen. Az első ember erről szól – a hatvanas évek űrkutatásában volt valami, amit minden körülmény szeretett volna tönkretenni, de voltak olyan bolond emberek, akik addig mentek előre, hogy csak összehozták, az egész örvénylő dervishadművelet közepén pedig ott volt Neil Armstrong.
archiveTovább az eredeti oldalra!

google  twitter  tumblr  facebook